Savalan Szultán


Este nyolckor találkozunk Teheránban, a mindig zsúfolt Âzadi pályaudvaron, éjjel érünk Qazvinba. A város a ramadáni letargiából felocsúdva elevenen lüktet, mintha Rómában lennénk, taxik suhannak, sokszemélyes motorok cikáznak éttermet keresve. Népszerű sült csirkés helyre ülünk be, elegancia a tetőfokon, amerikai gyorsétterem-fazon francia egyenruhás pincérekkel, a földszinten aranyhalas medence bágyadtan bólogató teknősökkel, akik itt kínai rokonaikkal szemben biztonságban vannak, a teknős húsa nem halal.


Éjjel háromkor a qazvini autópálya fizetős kapujánál, a többiekre várva, akik délután indultak Iszfahánból. Hatalmas tömeg, holnap ér véget a ramadáni böjt, négy nap ünnep következik, egész Irán útnak indul valahová. Szőnyeget terítünk a leállósáv aszfaltjára, gázégővel teát forralunk, süteményt eszünk.


Hajnalban ébredek a buszon, jobbra szédítő mélység, a Qezel Ozan folyó szurdoka, amint keresztülvágja magát az afshari nomádok aranyszínű hegyvidékén. Lágyan ívelő dombhátak ragyognak fel a kelő nap fényében, színes földtani rétegek tárulnak fel a kopár hegyoldalakon a folyó bonckése nyomán. Szántóföldek sakktáblái, gyér füvű mezőkön egy-egy magányos fa origója. A távolban hóborította fenséges hegylánc, a Savalan, Irán harmadik legmagasabb hegycsúcsa.

savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1 savalan1

Napnyugtakor érünk az alaptáborba, háromezernyolcszáz méter magasan, a Savalan lábánál. Sátrat állítunk, az első éjszaka még szoknunk kell a magasságot, a ritka oxigént. A vulkáni hegyoldal bizarr sziklatömbjeinek védelmében erős illatú virágok nyílnak, hegyi levendula, zsálya, kökörcsin. A távolban, valahol mélyen Alvâresi falu, ahol a busz maradt. A csúcsról keskeny gleccserpatakok futnak le a völgybe, körben alattunk, a holdbéli síkságon a shansavan nomádok jurtái és nyájai.

savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2 savalan2



Napszállta után a levegő hűvössé és súlyossá válik, felhők szivárognak a hegyek közé, összeállnak, beborítják a völgyet.

savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3 savalan3

Hajnali négykor derengő apró fénypontok kanyargó vonala halad a sötét hegyoldalon felfelé, a Savalan krátere felé. Teát főzünk, sátrat bontunk, elindulunk mi is az utat tapogatva a sziklák között. A félhomályból lassan bomlanak ki a szemközti hegyoldalak, a távolabbi csúcsok magányos szigetként emelkednek ki a völgyet borító vaskos felhőtakaróból.

savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4 savalan4

Nem vagyunk egyedül. Utunkat sok apró szempár kíséri. A perzsák elképesztő mennyiséget nassolnak, ennek ellenére karcsúak maradnak, ami nem igazság. A menet közben fogyasztott rágcsából az útra is bőven hull, aminek gyorsan lesz gazdája. A hegymászó-útvonal madarak és rágcsálók százait tartja el, akik egyáltalán nem tartanak az embertől, sokkal inkább a konkurrenciától, úgyhogy szorosan a nyomunkban vannak.




Négyezerhétszáz méteren, nem sokkal a csúcs előtt hóvihar tör ránk. A hó és a jeges eső a legkisebb résbe is behatol, el kell csomagolnom a gépet. Ha Hasszan nem kérné, hogy csináljak róla képet a hóesésben, dokumentumom sem lenne róla.


Mire elérjük a csúcsot, a Savalan Szultán 4811 méter magasan fekvő krátertavát, a vihar is eláll. Nincs már rá időnk, hogy felmásszunk a hegyoldalba, onnan készítsünk képet a tóról, sötétedésig még visszafelé is meg kell tennünk az ezer méter szintkülönbséget. A parton ünneplünk, mashallah guru, éljen a csapat, harsogjuk, teát főzünk a gleccsertó vizéből.

savalan5 savalan5 savalan5 savalan5 savalan5 savalan5

Az út visszafelé sem könnyebb, a sziklák iszamosak a hótól. Talán kétszáz méterrel járhatunk lejjebb, amikor a gerinc túloldaláról félelmetes dörgést hallunk. Sziklalavina. Megállunk, próbáljuk összerakni, mit láttunk fentről abban a völgyben. Azt reméljük, sem hegymászó, sem nomád pásztor nem járt most azon az oldalon.

savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6 savalan6


Sorud


A félszemű kicsi koldusnak, aki a teheráni metrón végállomástól végállomásig Rumi-verseket énekelt, az ezer tomános bankóból – százötven forint – visszaadott ötszázat, mert ezért annyi jár, és nem engedte, hogy lefényképezzem.



Sorud, kermáni koldushegedű a teheráni Zenei Múzeumból, Mahmud Tabrizizâde játszik rajta

sorud sorud sorud sorud sorud sorud sorud sorud sorud sorud sorud sorud sorud


Eszter királynő sírja Perzsiában


„Mennyi lesz a taxi a Khomeini térig?” „Gheymati nadore, semmibe se kerül”, tárja szét a kezét az öreg taxis. „Taʿarof nakonid, ne játssza el nekem az etikettet”, mondom neki, de ő csak nevet és egyre azt ismételgeti, hogy ingyen visz. És bár jól tudom, hogy ilyenkor muszáj pontos árban megállapodni, különben a végső összeg éppolyan valóságtól elrugaszkodott lesz majd, mint az udvariassági formula, most mégis ráhagyom. Elvégre ha az ember zarándokúton van, tartsa magát a hagyományokhoz. És legyen nagyvonalú, ha királynőket látogat.

Hamadan tökéletes zarándokcélpont. Iszfahántól, a legnagyobb perzsiai zsidó közösségtől ma is nyolc órát kell autózni ide a sivatagon keresztül. Elképzelhetjük, milyen áhítat kellett hozzá, hogy valaki gyalog vagy tevekaravánnal tegye meg ezt a ma is emberpróbáló utat. Márpedig a feljegyzések szerint az ókortól kezdve évről évre zsidók ezrei keresték fel Perzsiából és más országokból is ezt a helyet, Eszter királynő és nagybátyja, Mordechai sírját.


esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1 esther1

Eszter, Ahasvérus perzsa király felesége, és nagybátyja, Mordechai a perzsiai zsidók ezreinek életét mentették meg a király fővezére, Haman ármánykodásától, mint azt a bibliai Eszter könyve leírja, és Purimkor a világ valamennyi zsidó közössége eljátssza. Az eseményre minden bizonnyal a perzsa birodalom központjában, Susában került sor. Ekbatana, az egykori méd főváros és a későbbi Hamadan ekkor a perzsa király nyári szállása volt, ahová Eszter és nagybátyja, úgy mondják, Ahasvérus halála után vonultak vissza a perzsa udvarból. Itt temették el őket közös sírboltba, amely azóta is Perzsia legfontosabb zsidó zarándokhelyének számít.


Hogy az eredeti síremlék milyen lehetett, nem tudjuk. A legrégebbi fennmaradt ábrázolás, Eugène Flandin Voyage en Perse (1851) c. útleírásának 1840-ben készült illusztrációja már a mai formájában ábrázolja. Ez az épület azonban, amely kettős belső terével, a sírkamrával és a közösségi térrel, és a síremléket megkoronázó kupolával az emamzâdék, a szent imámok leszármazottai számára emelt síita zarándokhelyek típusát követi, csak 1602 körül, Nagy Abbász sah idején épült. A kép szerint ekkor még a városon kívül állt, de a 19. század végére már teljesen körbefolyta a bazár. A korabeli útleírások szerint csak helyi vezető útmutatásával, kapualjak és belső udvarok labirintusán át lehetett megközelíteni. 1970-ben azonban, amikor a sah a perzsa monarchia 2500. évfordulójának megünneplésébe a kisebbségeket is belevonta, a zsidó közösség Eszter sírjának helyeállítása és bővítése mellett döntött, s a legközelebbi nagyobb utca felőli házakat lebontva díszes kaput állított az utcafronton. Ez azonban soha nincs nyitva. A valódi bejárat ma is hátulról, a bazár egy kicsi utcájából nyílik, ahol napkeltétől napnyugtáig Rabbi Rajad engedi be a látogatót.


A síremlékhez kis rózsalugason át vezet az út. Ajtaja, egyedülálló módon, egyetlen húsz centiméter vastag, négy mázsás gránittömb, amely minden felfüggesztés nélkül, olajjal töltött gránit perselyen forog. Az ajtó magassága mindössze 110 centiméter, hogy a belépő kénytelen legyen meghajolni, ahogy a szefárd zsinagógák ajtaja fölött gyakran olvasható zsoltárvers mondja: „Én azonban nagy irgalmadban bízva, bemegyek hajlékodba; irántad való félelemmel meghajlok szent templomod előtt.” (Zsolt 5,8). Az előtér maga is egy kis zsinagóga, ahová Rabbi Rajad szerint egész Iránból jönnek zsidó párok esküvőt tartani. Innen néhány lépcső vezet le a sírkamrába, Eszter és Mordechai síremlékéhez. A falakon több régi héber felirat is van, amelyek viszonylag jól olvashatóak, ám a lépcsőtől jobbra lévő hatalmas betűkkel jól elbánt az idő. Rabbi Rajad jámbor értelmezése szerint ez arám nyelven van, amelyet balról jobbra (!) kell olvasni, s azt jelenti: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.”

esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2 esther2

Eszter és Mordechai fából faragott síremléke egy-egy szarkofágot mintáz, noha sírjuk nyilvánvalóan a padló alatt van. A szarkofágok újak, perzsa művész, Enayatollah Tusserkhani faragta őket az 1970-es helyreállításkor. Az eredeti szarkofág ugyanis még a 19. század végén leégett a zarándokok rátapasztott gyertyáitól. Képe csupán Eugène Flandin litográfiáján maradt ránk. A sírbolthoz egy kis imaterem is járul. A falakon körben monumentális feliratok, amelyeket azonban a héberhez nyilván kevéssé szokott kezek oly sokszor festettek újra, hogy ma már jórészt értelmezhetetlenek.


esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3 esther3

A megnagyobbított udvaron, a lebontott házak helyén ma az utcaszint alá süllyesztett zsinagóga áll, amelyet iráni zsidó építész, Elias Yassi Gabbay tervezett a 70-es évek jellegzetes modern stílusában. Ő tervezte a modern szobrot is, amely az utcai kapu felől nézve a síremlék homlokzata előtt áll. „Mit jelképez?” kérdezem. „Ez Ahasvérus trónusa”, feleli Rabbi Rajad, és tüstént illusztrálja is a használatát.


„Járnak még ide zarándokok?” kérdezem Rabbi Rajadot. „Hogyne, nagyon is sokan! Purimkor tele van az udvar, de egész évben jönnek, Irán minden zsidó városából, Iszfahánból, Teheránból, Yazdból, Mashhadból. És külföldről is. Épp ma reggel volt itt egy zsidó Párizsból”, mondja áhítattal. „Izraelből persze nem jöhetnek”, mondom. „Hogyne jönnének, nagyon is sokan jönnek. Csak török útlevéllel.” „És a helyiek?” „Hamadánban már kevesen vagyunk. Összesen öt család, mindössze tizenöt ember.”

esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4 esther4

Búcsúzóul Rabbi Rajad adományt kér Eszternek, magának pedig egy tollat. Átnyújtom a golyóstoll feltalálójának szülővárosában, a kőbányai Árkád áruházban vásárolt tollat, igazi unikum, de nem, Rabbi Rajad töltőtollakat gyűjt. Megígérteti, hogy ha legközelebb jövök, hozok neki Lamy márkájú igazi német töltőtollat Berlinből.


Kilépek az utcára. A sírbolt áhítata és az udvar csöndje után egy csapásra körülfog a bazár vibrálása. A boltokkal, standokkal, műhelyekkel szegélyezett szűk utcákon áramlik, zsibong, árut kínál és vásárol, megmutatja magát és társadalmi életet él az egész város. Ahogy kétezerötszáz éve, Eszter királynő napjaiban is Ekbatanában és Susában.


Chemirami Trio, Perzsia • Szefárd dal

esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5 esther5

Epilógus. Eszter királynői bőkezűséggel ajándékozza meg vendégeit. Másnap délelőtt az első teheráni könyvesboltban könyv ötlik a szemembe, címlapján Eugène Flandin litográfiájával. Címe: فرزندان استر. مجموعه مقالاتی درباره ی تاریخ و زندگی یهودیان در ایران – Eszter gyermekei. Tanulmánygyűjtemény az iráni zsidóság történetéről és életéről, pompás képanyaggal. Hamarosan tudósítok róla.


Kashan arcai


A délutáni napfény fehérre égeti a vályogfalakat. A néptelen utcán kicsi lány jön szembe, féloldalra hajolva cipeli a lapos kenyereket a ramadáni vacsorára, mutatóujját már messziről a levegőbe fúrja. „Ott lakik az Isten”, mondja összehúzott szemöldökkel a kis lakásmecsetre mutatva. „Az Isten?” kérdezem. „Igen, az Isten”, bólint komolyan, meg sem állva. Megjegyzem magamnak azt a helyet.



Síita vallásos ének, szertartás helyszíni felvétele. A nap, amelyen fényképeztem, az első imám, Ali gyásznapja volt.

kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces kashanfaces


Rózsaszínű levelek 21.



Feldpostkorrespondenzkarte

Absender: • Odesilatel: • Nadawca: • Mittente: • Posiljatel: • Posiljac: • Presentator:

Timó K. M. kir. I. honv. menet ezred. Bányai század. Martini zászlóalj
Tábori posta 350

Czím: Szépreményű Zajác Antonia úrhölgynek
III. Kis-Korona utca 52.
Budapest





Előző levelek (térképen szürkével):

Galícia, 1915. július 6.
Galícia, 1915. június 10.
Debrecen, 1915. június 5.
Budapest, 1915. június 1.
Budapest, 1915. március 1.
Budapest, 1915. február 10.
Kecskemét, 1915. január 30.
Duklai-hágó, 1915. január 11.
Felsőhunkóc, 1915. január 4.
Sztropkó, 1914. december 31.
Budapest, 1914. december 23.
Budapest, 1914. december 21.
Budapest, 1914. december 11.
Budapest, 1914. december 2.
Budapest, 1914. november 28.
Budapest, 1914. november 27.
Budapest, 1914. november 18.
Budapest, 1914. október 27.
Debrecen, 1914. szeptember 25.
Szerencs, 1914. augusztus 28.
Kedves anyukámjul. 6

Lapodat 29 én kaptam meg mely nagy örömet okozott nekem, tehát kérlek minél többet írjál. Hogy vagy?

Értem ne aggódj, én jól érzem magam. Mit csinál anyád és nővéreid.

Tett valamit az elöljáró a Feri ügyében (?)

Feriről még mindig nincs hír? Itt nagyon unalmas már az élet. A libák és csirkék kezdenek elfogyni. Talán még érünk olyan helyre ahol lesz, mert ez tetszik a bakának, nem a háború. És a lapod egy domb oldalba vájt lukból írom. Nappal persze nem lehet kibujni, mert mindjárt dobálódznak a ruszkik. este sötétben szedik össze a lapot, nappal alszom. Most egyelőre más ujság nincs. Ölell és csókol milioszor

Károly                                                 pá, pá




[A mindenkori katona semmiből napról-napra megújuló életösztöne és lelki tartása szinte csak egyetlen forrásból, az otthonról kapott hírekből táplálkozik. Természetes, hogy a fronton szolgáló baka minél több otthoni hírt kér kedvesétől, lelki támaszától és vigaszától. A mamáról és a három nővérről: Antóniáról, Veronikáról és Manciról. Meg a bátyjukról, Feriről. Az utolsó életjelet tőle még a nyugati front megnyitásának első hónapjaiban kapták, majd nyugtalanító csend. Rossz előjelnek számít; mintha egy lövedék közvetlen közelében csapódna be a fedezékben lapító Károlynak.

Az előző (20-ik) lap idillje a múlté. A magukra utalt katonák rekvirálásból tudják ellátni magukat, mivel az utánpótlás egyre jobban akadozik az összes égtáj felé megnyitott frontokra szállító hátországból.

Van-e tapéta és virág a domboldalba vájt lyukban, ahonnan csak az este leszálltával lehet egy kissé kimozdulni?]

Jöjjön velünk Azerbajdzsánba!


Tavasszal három alkalommal is bejártuk Grúziát. A Kaukázus felfedezésének folytatásaként most augusztus 18 és 25 között azerbajdzsáni túrára hívjuk olvasóinkat.

Azerbajdzsánban a látnivalók Grúziával ellentétben egyenlőtlenül oszlanak el. A legszebb helyek az ország északi részén, a Kaukázus két oldalán vannak. Az ország középső része nagy, helyenként sivatagos pusztaság. A másik legszebb vidék, Karabah Azerbajdzsán felől nem megközelíthető. Szép még az ország legdélebbi csücske, Lenkaran és környéke is, de egy hosszú oda-vissza utat nem ér meg Bakuból. Így hát két utat teszünk meg Bakuból kiindulva és oda visszatérve. Az első két napban a Kaukázus déli lábánál fekvő történelmi településeken haladunk végig, aztán az északi lábai mentén megyünk fel a hegyi zsidókhoz Qubába, és a Kaukázus legmagasabban fekvő ősi településére, Xinaliqba, csupa olyan helyre, ahová az ember magától nagyon nehezen jut el. Eddigi írásaink a vidékről (és általában a Kaukázusról) összegyűjtve itt olvashatók.


Àyi ty yormà? (Emlékszel-e még rám?) Hegyi zsidó népzene a Jewish Music Center (Jeruzsálem, Hebrew University) gyűjtéséből, juhuri nyelven


1. Baku – Lahic – Qabala – Nic – Oğuz

Gépünk augusztus 18-án este ér Bakuba, másnap reggel indulunk dél-kaukázusi túránkra. A síkságon áthaladva és a hegyek lábához érve Şamakhinál váratlanul kizöldül a vidék. Itt kezdődik a Kaukázus legkeletibb nyúlványának történelmi település-láncolata. Felkeressük Lahidzsot, a tat kézművesek faluját, az egykori gabalai kánság középkori fővárosának romjait, és Niçet, Azerbajdzsán őslakóinak, a keresztény udinoknak avagy albánoknak az utolsó települését. Szállásunk Oğuzban – az itteni örmények elűzéséig Vartashenben – lesz, amely Quba mellett a hegyi zsidók második legfontosabb azerbajdzsáni központja.




2. Oğuz – Şeki – Kiş – Qobustan – Baku

Oğuzból tovább megyünk Şekibe, amely az orosz hódításig az egyik legfontosabb azerbajdzsáni kánság volt, s ahol szépen megmaradt a bahcsiszerájihoz hasonlóan festett káni palota és az óváros a karavánszerájokkal. Felmegyünk Kiş hegyi falujába, amelynek templomát a legfontosabb középkori kaukázusi albán keresztény templomként tartják számon. Innen hosszú úton térünk vissza a tengerpartra, amely szerencsére túlnyomórészt autópálya, úgyhogy viszonylag gyorsan végzünk vele. Délutánra érünk Qobustan hegyéhez, ahol a történelem előtti sziklarajzok egy szakasza látogatható, és az iszapvulkánokhoz, ahol még működésben láthatjuk a Kaukázust létrehozó vulkáni tevékenységet. Este vacsora Bakuban és séta a tengerparton.




3. Baku – Quba

Észak felé indulva ott állunk meg először, ahol a Kaukázus vonulata eléri a tengerpartot. Ez Beşbarmaq, az Öt Ujj, az azerbajdzsáni muszlimok szent hegye és zarándokhelye (amelyről hamarosan írunk is sok képpel a blogon). Egy kicsit be is hatolunk a Kaukázusba, hogy megnézzük az itteni „hagyományos” olajmezőket és Çiraq Qala várát. Azután a főútra visszatérve tovább folytatjuk utunkat Qubába. Úgy igyekszünk, hogy még a péntek este előtt bejelentkezzünk a szállodába és odaérjünk a hegyi zsidó negyedbe.




4. Quba és Tengealti

Reggel fakultatív részvétel a zsinagógában a reggeli imádságon, utána bejárjuk a zsidó negyedet. Délután kirándulás Tenge Alti szurdokához, a vidék egyik nevezetességéhez.




5. Quba – Xinaliq – Quba

Lélegzetelállítóan szép úton, völgyeken és hágókon át felmegyünk a 2300 méter magasan fekvő Xinaliqba, amely néhány éve még a világ egyik legelzártabb helyének számított, ötezer éves folyamatos kultúrával, önálló nyelvvel és szokásokkal. Rövid vezetés után önállóan járjuk be a falut és a környéket. Késő délután térünk vissza Qubába.




6. Quba – Suraxani Fire Temple – Baku

Qubából visszaindulva késő délelőtt érünk az Abşaron-félszigetre, ahol Surakhaniban felkeressük a háromezer éves zoroasztriánus tűztemplomot. Kora délutánra érünk vissza Bakuba, ahol megnézzük az óvárost, és elköltjük búcsúvacsoránkat. Másnap késő délelőtt indulunk a repülőtérre.



Utazás: Bakuba és vissza repülővel, az országon belül bérelt kisbusszal. A részvételi díj (kétágyas szoba fele) 680 euro, amely a szállás (+ reggeli), a busz és a vezetés költségeit tartalmazza; egyágyas felár 245 euro. A viszonylag magas ár oka, hogy Azerbajdzsánban az olajboom miatt európai szintre mentek fel az árak; ugyanakkor turizmus szinte alig van, úgyhogy szállodákból csak egy legfelső, négycsillagos kategória létezik, ennek megfelelő árakkal. Ehhez járul még a vízum költsége (kb. 70 euro), amelyet közösen intézek mindannyiunknak, valamint a repülőjegy, amely most, hogy a Wizzair megszüntette a bakui járatát, Isztambulon át kb. 350 euro oda-vissza. Jelentkezési határidő: július 12, vasárnap a szokásos wang@studiolum.com címen.